„Kezdeményezni, azután hagyni, hogy a gyermek szabadon kibontakoztathassa képességeit. Ez a pedagógus feladata.” (Maria Montessori)
Magamról:
Jelenleg a 22. életévemet taposom, pályakezdő gyógypedagógus vagyok. Sokan kérdezik meg vagyok-e elégedve a választott hivatással, illetve azt, hogy bírom-e. Nos, igen, mert úgy érzem végre megtaláltam önmagam. Hálás vagyok ezért, ez pedig hajt előre. Az egyetemnek hála megtanultam, hogyan lehetek kiegyensúlyozott személy, egészséges önbizalommal.
Egyik legnagyobb erényemnek és egyben gyengeségemnek tartom a hatalmas empátiámat.
Emberszeretetem szintén nagy, azonban véges. Igyekszem türelmes és barátságos lenni, ám előbbi sokszor meglehetősen nehéz, de elvárom ugyanazt a tiszteletet, amit én is adok. Sem többet, sem kevesebbet!
Imádok sétálni az esőben és szeretem bentről is nézni a csillogó cseppeket. Sok embertársammal ellentétben, számomra az eső jelenti az örömöt, nem (csak) a napsütés. Egy hűsítő zápor egy forró nyári napon nagyon sokat jelent és fel tudja dobni a kedvem. Épp úgy, mint a tél. Nagyon szeretem a havat.
Egyébként meglehetősen ambivalens személyiségem van, mert gyakran egy arrogáns, szarkasztikus, cinikus, ironizáló emberkének tudom leírni magam, amit sokan persze nem igazán kedvelnek. Esküszöm, egyébként tök jó arc vagyok! Emellett (sokszor sajnos kíméletlenül) őszinte. Talán éppen ezért (is) szeretek írni. Kezdő írónak minősülök, azt hiszem. Egyfajta menedéket nyújt számomra a próza, néha mosolyt csal az arcomra.
Sorozatok:
(Semmiféle sorrend nincs felállítva, írtam, ahogy eszembe jutottak a címek.)
Doctor Who; The Witcher; Shameless (US); Prodigal Son; The Walking Dead; Being Human (UK); Prison Break; Patrick Melrose; Stranger Things; Riverdale; Lucifer; Game of Thrones; Sherlock; The Big Bang Theory; Beauty and the Beast; The Big Bang Theory; The Vampire Diaries; The Originals; Vikings; Supernatural; True Blood; Shadowhunters; Teen Wolf; Pretty Little Liars; The Flash; Euphoria; How I Met Your Mother; Hemlock Grove; Castle Rock; Reign; American Horror Story; Skins; Misfits; Legion; Outcast; The Haunting of Hill House; Mr. Robot
Animék:
Naruto; Naruto: Shippuuden; Devil May Cry; Tokyo Ghoul; Banana Fish; Clannad; Sousei no Onmyouji; Yakusoku no Neverland; Lovely Complex; Jujou Romantica; Fuuka; Kaichou wa Maid-sama; Sekai Ichi Hatsukoi; Eromanga Sensei; Onii-chan Dakedo Ai Sae Areba Kankeinai yo ne; Hotaru no haka; Kimi no na wa
Filmek:
Jobbára a pszichothrillereket részesítem előnyben, de egyébként mindent megnézek, ami jó. Őszintén szólva, lehetetlenség lenne leírni az összes kedvencemet, így csak néhányat említek közülük.
Iron Man 1-3; Zodiac; Charlie Chaplin; Me Before You; Thor: Ragnarok; Feed; Pirates of the Caribbean 1-5; Love, Simon; The Green Mile; Spider-Man: Far From Home; Doctor Strange; High-Rise; Black Swan; The Shining; Venom; Bohemian Rhapsody; Insomnia; The Book Thief, Captain America: Civil War
Könyvek:
Valahogy ugyanúgy vagyok a könyvekkel, mint a filmekkel. Pszichothriller, krimi, horror, fantasy... Bár olvasni szívesen olvasok romantikusat is, mert valahogy szebbnek, egészebbnek érzem leírva, mint ténylegesen elém pakolva, látva egy adott jelenetet.
Könyvek közül nincs kedvencem és írót sem szeretnék kiemelni... de megteszem. Stephen King az írói példaképem. Mélyen tiszetelm és becsülöm. A novellákat is ő szerettette meg velem, amiért mai napig hálás vagyok.
Színészek:
Nagyon szeretem a színészeket, mert rendszerint azon kapom magam, hogy olyan dolgot teszek, mondok, amiben (először csak tudat alatt, de) ők inspirálnak. Talán hülyén hangzik, mégis azt mondom: erőt tudok meríteni belőlük. Éppen ezért nehéz kiemelni a kedvenceimet, vagy talán lehetetlen is. Egyetlen ember van, akinek a nevét azonban habozás nélkül rávágom a "ki a kedvenc színészed" kérdésre. Ő pedig nem más, mint Robert Downey Jr. Ő az az ember a hírességek világában, aki olyan számomra, mint Tony Stark Peter Parkernek: hős, mentor, példakép. Örök és halhatatlan! Nem csak színészként, de "átlagos" emberként is hatalmas kedvencem.
Háromezerszeresen szeretem!
“I’ve always felt that if you’re not on your side, why should anyone else be. So I always encourage people to be confident, and sometime even a little falsely so, just so you can give yourself an opportunity.” (Robert Downey Jr.)